A mai értelemben vett függönyözés kialakulása az 1700-as évekre tehető és a barokk korszakhoz köthető. Ekkor vált általánossá az átlátszó üvegezés és ekkorra vált igénnyé az egységes, mai értelemben vett enteriőr kialakítása is. Az ezt megelőző korokban is nagy súllyal voltak jelen a különböző textilek a lakberendezésben. Például térhatároló elemként vagy a kifűthetetlen helyiségekben ágyfüggönyként védték az alvókat. Takarókat, párnákat, kárpitokat pedig a kezdetektől használt az ember kényelme érdekében és esztétikai igényei kielégítésére is.
A belső árnyékolóknak tökéletesen illeszkedniük kell a helyiség stílusához, szín- és formarendszeréhez, de vizsgálni kell azt is, hogy az épület külső megjelenését hogyan befolyásolják. Belső atmoszférateremtő hatásuk vitathatatlan. Rosszul megválasztott formákkal, anyagokkal és színekkel a legszebb szobabelsők is tönkretehetők, míg jelentéktelen berendezést is átvarázsolhatunk pusztán a textilek jó kiválasztásával. A helyesen összeválogatott, egymást jól kiegészítő, illetve azonos anyagcsaládból készült kárpit, függöny és párna egységet teremt.

A függönyöknek esztétikai szerepükön túl funkcionálisan is meg kell felelniük: szabályozzák a fény beáramlását vagy teljesen elzárják azt, hő- és hangszigetelő funkciójuk is van, meggátolják, hogy betekintsenek otthonunkba. A betekintés kultúráktól függően változik, vannak országok, ahol nyitottak a szobák és természetes, hogy az utcáról látható a család hétköznapi élete. Minden esetben illik viszont függönyözni a hálószobákat.

A többféle funkciónak és elvárásnak megfelelően a függönyök és rögzítő szerkezetük alapanyaga, megjelenése, gyártási technológiája nagyon változatos. Alapanyaguk szerint a függönyök lehetnek természetes szálúak, mesterséges alapúak, üvegszálasak vagy kevertszálúak. Gyártási technológiájukat tekintve készülhetnek csomózással, fonatolással, szövéssel vagy kötés-hurkolással.
Ha árnyékoló szerkezetként csoportosítjuk, akkor vannak fényáteresztő, könnyű függönyök és ezek mellé rendelt sötétítő, illetve dekorációs függönyök. Bármely anyagból és bármely funkcióra varrhatunk többféle formát. Lehetnek roló-, tábla-, vitrázs- vagy sztórfüggönyök, sokféle oldalszárny- és függönyfej-kialakítással. Figyelembe kell vennünk, hogy a napsugarak roncsolják a függönyök alapanyagát, különösen a természetes szálból készültekét, míg az üvegszálasakra egyáltalán nincs hatással az ibolyántúli sugárzás.
Lényeges, hogy egyszerűen kezelhető, könnyen mozgatható szerkezeteket válasszunk. A függönytartók legelterjedtebb fajtája a sín. Ez egy-két, illetve három egymás mellé helyezett egységből álló, mennyezetre szerelt rendszer. A síneken futó kis kocsikba akasztjuk be a textilre erősített kampókat. A sínek egymástól való távolsága attól függ, hogy mekkora anyagmennyiséget gyűjtünk össze, mert az egymás előtti rétegek mozgásukban nem akadályozhatják egymást.
A rúdkarnisok forma- és anyagválasztéka sokkal szélesebb. Ezt a típust a nyílászárók fölé, a falra kell elhelyezni, ügyelve a nyithatóságra. Nagy távolságoknál kevés a két tartóelem, mert a rudak behajlanak, ezért középső részüket is rögzíteni kell. A lakótér fémkiegészítőivel megegyező anyagból készülhetnek, így lehet fa, réz, alumínium, króm, acél vagy kovácsoltvas az anyaguk. Véglezárásuk is lehetőséget ad a lakás díszítésére. Karikával, szalagos kapcsolással, illetve lyukasztott módon helyezhetjük rá a textilt. Könnyű anyagok felhelyezésére megfelelő lehet a feszített, vékony acélhuzal is.
A hagyományos rolók rugós felgöngyölítő-hengerre kerülnek. Ma már nemcsak vászonból, hanem bambuszból és nádból is készülhetnek. Mindegyik szerkezetet mozgathatjuk zsinóros vagy gyöngyzsinóros húzórendszerrel, amely meglepően olcsó és meglepően könnyen használható. Megkíméli a szerkezetet és az anyagot is a cibálástól.

 

 

 

A függönyöknek szinte megszámlálhatatlan fazonja és stílusa létezik. Szerencsére kezd kiszorulni a lakásokból a szalagfüggöny, bár az utóbbi pár évben már egész keskeny és színes, sőt mintás lamellákból is lehetett válogatni. Ennek ellenére sem lett otthonos és barátságos.
A táblafüggönyök, más néven vitrázsok továbbra is népszerűek maradtak. Különösen konyhákban terjedtek el. Lehetnek egy rúdon elhelyezett, ejtett redőzésűek, vagy két rúdra feszítettek is. Az ablak belső keretére erősített vitrázsrúd tartja, és leginkább a betekintést akadályozza. Sötétítésre nem alkalmas, de más típusokkal kombinálható. A különleges formájú, igen látványos függönyrolók vízszintes hólokba lapolva mozgathatók. Dekorációs célra és sötétítésre is alkalmasak, anyagválasztástól függően. Készülnek nád-, bambusz- és papírszövetből is a hagyományos textileken kívül. Sokféle stílusú belső térhez alkalmazhatók.
A fényáteresztő (sztór) függönyök nagy felületeket takarnak, ezért az anyagminőség, szín és mintázat erőteljes hatással bír. Sok anyagra van szükség az elkészítésükhöz. Általában 2-3-szoros mennyiség biztosítja az összehúzás utáni szép látványt. A rövid függöny soha nem elegáns.
Az összehúzó zsinór mintája befolyásolja az anyag esését. Lehet egyszerű ráncolású, lapos hálózású, darázsolt, plisszírozott, csoportosan sűrített is. Ezt a felül kialakult mintázatot és a szép esést fokozza a függöny aljában ma már legtöbbször gyárilag elhelyezett ólomzsinór.

 

 

 

 

 

A sötétítőfüggönyök széthúzott állapotban ugyanezt a látványt nyújtják, mint az oldalszárnyak vagy más néven dekorfüggönyök. Egyszerű függőleges helyzetben vagy oldalra kikötve is használhatjuk őket. Ha a belmagasság és nyílászárók nyitási módja lehetővé teszi, használhatunk díszítőelemként drapériát. Formája a berendezés stílusához illeszkedve lehet húzott és íves formájú, esetleg feszített, szimmetrikus és aszimmetrikus, de vízszintesen redőzött is. Díszítésükhöz bátran használhatunk szegőzést, bortnis, bojtos díszítést és zsinórbevarrást.

A lakáson belüli térhatárolásra használt függönyök a portier függönyök. Ezek főleg díszítő funkciót töltenek be és nemcsak textilből, hanem térplasztika-jellegű anyagból, gyöngyből, pálcikából, golyókból is készülhetnek.
Sokak számára megoldást nyújtanak a teljes sötétítéshez az úgynevezett blackout anyagok, amelyek szövésmódjuk miatt egyáltalán nem engednek át fényt. Ezek nem olcsó textilek. Ugyanerre a célra bélelt vagy kétrétegű függönyt is használhatunk. Ezzel a technikával más hatást is elérhetünk. Ha barack- vagy rózsaszínű a bélés, akkor a nem jó fekvésű, kevés napfényt kapó szobák is derűssé válhatnak a függönyön áthatoló fény hatására.
Takarók, párnák, terítők, lámpaernyők és falvédők nélkül nem lehet teljes a textilezés. Az erőteljes, nagy felülettel jelenlévő függönyök mellett méretben eltörpülnek a kiegészítők, mégis ezek együttes jelenléte teszi fel a koronát a dekorációra. Leggyakrabban ágytakarókkal és párnákkal egészítjük ki a textilezést.
Ha már a tervezésnél gondolunk rá, ajánlatos egy anyagcsaládot választani. Az azonos minőségű, egyszínű és többféle mintájú anyagok együttese harmonikus képet biztosít. Persze nagy odafigyeléssel különböző textilekből is összeválogatható minden, ami jól illik egymáshoz. Ágytakarókat vásárolhatunk készen, de varrathatunk is. Ezek belső flíz-béléssel készülnek, és bár puhák, jó tartásuk van. A szegélyezésük megegyezhet a függönyével és a párnáéval. Ha ügyesek vagyunk, saját kezűleg is elkészíthetjük ezeket. Sok hasznos jó tanácsot tartalmazó könyv kapható segítségként. Az igazán türelmesek még patchwork-varrással is megpróbálkozhatnak. Hiszen nagy örömet jelent a családnak és saját magunknak is, ha alkotó munkánk eredményeként szebbé válik környezetünk.

Mi legyen az ablakkal? Tíz alapszabály a függönyözéshez, amivel az ablakok szebbnek, jobb arányrendszerűnek látszanak.

 

 

Megoldási módok

1. Azok fölé az ablakok fölé, amelyek magasságukhoz képest keskenyek, az ablakméretnél szélesebb rudat vagy karnist tegyünk.
2. Az alacsony vagy magasságukhoz képest túl széles ablakok nyúlánkabbnak tűnnek, ha a függönyt jóval föléjük akasztjuk, és a karnis és az ablak közötti részre karnisdrapériát teszünk.
3. A fölül összeérő, két oldalra kikötött függöny az ablakokat kisebbnek láttatja.
4. Ha az ablakok befelé nyílnak, a karnist vagy függönyrudat jóval a záradék fölé kell helyeznünk, hogy ne akadályozza a nyitást. Esetleg megoldás lehet az ablakkal együtt nyitható vitrázsfüggöny.
5. Az ülőkés ablakfülkéknél a roló a legjobb megoldás: a fülke két oldalára kerüljön drapéria.
6. A kétoldalt dúsan leomló drapériák lágy hangulatot teremtenek.
7. Ahol szép a kilátás, és nem lehet belátni, hagyjuk szabadon az ablakot és a külső látványt.
8. Sivár kilátás esetén legyen hangsúlyosabb, pompásabb a függönyözés.
9. A szorosan egymás mellett lévő ablakokat ? ha különböző méretűek is ? kezeljük egynek, egységesnek.
10. Színes üvegablakokat vagy különleges formájú ablakokat ne takarjunk el.

 Tóth Krisztina munkája

(forrás: Ezermester, Draveczki Julianna)

 

 

 

Oldalmenü
Bútorok
Függönyminták
Naptár